Kodály Zoltán jobbkeze volt, de '56 után főnöke sem tudta megvédeni
Járdányi Pál születésének centenáriumát ünnepli a Zeneakadémia, ahol az '50-es években nem volt hallgató, akit a rendkívül sokoldalú zeneszerző és tanár ne oktatott volna.
Járdányi Pál születésének centenáriumát ünnepli a Zeneakadémia, ahol az '50-es években nem volt hallgató, akit a rendkívül sokoldalú zeneszerző és tanár ne oktatott volna.
A szentendrei Ferenczy Múzeumban látható a gobelinművész Teremtés című főműve és egy különleges, "kétoldalas" alkotása is.
Julian Cope Self Civil War című, A mi zavaros időnk alcímű új lemeze vicces, okos, az érdeklődést végig fenntartó album.
Most A kis barát jelent meg magyarul, amelyben ott van az írónőnél megszokott kriminális szál.
Remek kémsorozattal rukkoltak elő a régiónkból. A politikai-társadalmi-titkosszolgálati krimik kedvelőinek kihagyhatatlan.
Jean-Paul Sartre első darabja, A legyek megtorlásnagyiparról, vérbosszúról, megsemmisítésről szól.
Három jeles művész játszik a Zeneakadémián, a hangszeres zenét Vígh Andrea hárfával, Kelemen Barnabás hegedűvel képviseli, a vokálisat pedig Rost Andrea.
Rafael Pinedo regénye nem sci-fi, nem is disztópia, saját, értéktelen és sötét univerzuma van.
Balogh Csaba Work in progress című kiállításán a "fenntartható művészet" jegyében láthatók "ökofundamentalista" alkotások.
A Babits Mihály: Riportok, interjúk, nyilatkozatok, vallomások című kötetből új megvilágításba kerülnek az "elefántcsonttornyos" költő remekművei.
Corneliu Porumboiu filmjében nincsenek csak jók és csak rosszak, a végén pedig senki sem nyer.
Az erdőt használja hangstúdiónak legújabb zenei anyagában a Dés András ütőhangszeres vezette András Dés Rangers.
Az Utak az erdőben című kötetből elképesztő sorsok tárulnak fel. A hajlék nélküliséget nem lehet lelki és más sérülések nélkül megúszni, mégis lehet arról önérzetesen beszélni.
Súlyos témát feszeget, mégis felemelő és humoros Lulu Wang A búcsú című filmje.
Valós történelmi elemeket ötvöz a fikcióval korunk egyik méltán legelismertebb prózaírója, az angol Rose Tremain 1999-es, Whitebread-díjas Zene és csend című, magyarul nemrég megjelent regénye.
A Szombat című folyóirat Rendszerváltás 30 című száma köz- és magánérzeti helyzetjelentés.
Az Egy német sors című monodrámát a színésznő egy óriásira nagyított irodai lámpa mellett adja elő.
Borsi-Kálmán Béla Az Aranycsapat - és ami utána következik című könyve olyan filozofikus mű, amire a B-közép régóta vár.
P. Szűcs Julianna képzőművészeti szakíró Nagytotál című kiadványában a fontos, gyönyörködtető, vagy éppenséggel vitatható köztéri, építészeti műveket mutatja be. Nem vitatja a művészi kvalitást, ha van, a tárgyat és a szándékot annál inkább.
A Sajnáljuk, nem találtuk otthon egy adósságcsapdába került család őrlődéséről szól.